Blog
Hydro alumíniumöntöde – hőelvezetés
A Hydro alumíniumöntödéről szóló sorozat zárásaként megosztunk még egy érdekességet, amely a tervezés során szokatlan kihívások elé állított minket. Korábban írtuk, hogy a közeli városrészek védelme miatt erős akusztikai követelményeknek kellett megfelelnünk, mindemellett pedig a kemencék működése nagy mennyiségű hőt termel, amit úgy kellett elvezetnünk, hogy közben a zajterhelést minimálisra csökkentjük.
Az épület homlokzatához így kézenfekvő volt a szendvicspanel burkolat, amelynek vastagságához ebben az esetben a szélteher és az akusztika volt a mértékadó igénybevétel. Ezeknek a követelményeknek 15 cm vastagságban felelt meg a kiválasztott kőzetgyapot-töltetű panel, viszont a hőszigetelő képessége ezúttal előnytelen tulajdonság volt. Az öntés során termelődő hőt kétféleképpen kezeltük: egy részét hulladékhőként hasznosítottuk a raktározási terület temperálására, míg a fennmaradó hőmennyiséget gépi szellőztetéssel vezetjük ki az épületből, hogy a bent dolgozók számára megfelelő munkakörülményeket biztosítsunk. A kivezetést a homlokzaton elhelyezett légbevezető zsaluk és a tetőn elhelyezett axiál ventilátorok rendszere biztosítja, mindkét esetben hangcsillapítókkal kiegészítve. Csúcsteljesítmény esetén óránként 1.000.000 m3 levegőt mozgatunk meg úgy, hogy közben az épület belsejében nem alakul ki sem huzat, sem olyan túlnyomás vagy depresszió, amely az ajtók kinyitását gátolná.
A tervezés közben több koncepciót is megvizsgáltunk arra nézve, hogyan lehet a leggyorsabban elvezetni a hőt a technológia és a daruk zavarása nélkül. Végül egy olyan koncepció mellett tettük le a voksunkat, amelyben a ventilátorok a tetőn a hőfejlődés által leginkább érintett pontok felett elszívják a levegőt és egyből ki is eresztik a kültérbe.
Ha még nem láttad, nézd meg a korábbi posztjainkat is a témában:
Hydro alumíniumöntöde generáltervezési kihívásai
Hydro alumíniumöntöde tervezés: öntőgödrök
Szerzők: Dobszai Dániel, Mészáros Dávid, Zámbó Kamilla, építészmérnökök
Legutóbbi bejegyzések
A papíron 100%, a valóságban pár óra: Miért kell átírnunk a gépészeti működési leírásokat?
A STUDIO IN-EX-nél újraértelmeztük a működési leírások szerepét, hogy az épületek ne csak a tervezőasztalon, hanem a mindennapi üzemeltetés során is hatékonyak legyenek.
A modell ellenőrzése nem hibavadászat, hanem minőségbiztosítás
A modell minősége közvetlenül befolyásolja a terv minőségét is, ezért a STUDIO IN-EX módszertanában a modell ellenőrzése nem különálló technikai feladat, hanem a tervezési minőségbiztosítás része.
A tudás ára vs. a közvetítés ára: Miért ér többet egy ingatlan eladása, mint a megtervezése?
Ahhoz, hogy megértsük, miként szorulhatott a mérnöki munka díjazása az ingatlanközvetítői jutalékok töredékére, a piaci mechanizmusok mélyére kell néznünk. A szakadék nem a véletlen műve: pszichológiai, jogi és strukturális okok sora vezetett a jelenlegi torzuláshoz.
Innovatív működésfejlesztés BIM alapokon
2026 tavaszán a PropTech Hungary konferencián és a PropTech Pioneer Awards 2026 Vállalati Innovátor kategóriájának döntőjében lehetőségünk volt bemutatni azt a működési szemléletet, amelyet a STUDIO IN-EX-ben az elmúlt évek során építettünk fel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy pályaművünk a Vállalati Innovátor kategóriában a 2. helyezést érte el.
Hogyan tárgyalunk mi? És egyáltalán: mi az a tárgyalás?
Sokszor és sokat beszélünk a tárgyalástechnikáról nálunk a cégnél. Szervezett oktatás keretében is kapunk ehhez segítséget..., de vajon ez milyen keretek között jelenik meg a valóságban? Pekola Norbert stúdióvezetőnk mutatja be a Harvard Egyetemen kifejlesztett tárgyalástechnika (Harvard Negotiation Project) lépéseit.
Mit jelent ma a fenntartható tér?
Irodánkkal nemrég részt vettünk a „Kompakt terek, magas életminőség” című szakmai eseményen, ahol építészek, környezetpszichológus és egyetemi szakemberek beszélgettek arról, hogy mitől lehet fenntartható egy épület, egy tér vagy akár egy teljes életforma.