Blog
Hydro alumíniumöntöde tervezés: öntőgödrök
Előző blogbejegyzésünkben nagy vonalakban beszámoltunk a székesfehérvári Hydro alumíniumöntöde-projektünkről, most röviden bemutatjuk a technológia ‒ tervezési, mélyépítési szempontból ‒ legérdekesebb pontjait, az öntőgödröket.
Az öntés során az olvadt alumíniumot megtisztítják a benne lévő oldott gázoktól és egyéb fizikai szennyeződésektől, majd az olvadék a csatornákon keresztül a két öntőállás egyikébe jut. Itt a kristályosítás folyamán hűtővízzel vonják el a hőt és hozzák létre a kör keresztmetszetű alumíniumtömböket.
Ezt a folyamatot szolgálja ki a két öntőgödör, melyek lentről felfelé a következő egységekből épülnek fel: -25 m és -12 m között az öntőasztal hidraulikus munkahengere kapott helyet egy zárt, 1,10 m átmérőjű acélcsőben, amely kibetonozással került rögzítésre egy külső 1,80 m átmérőjű acélcsőben. A külső csőre munkatérhatárolás miatt volt szükség, ezt egy 2,00 m átmérőjű dobfúróval kialakított furatba helyezték el, majd a felúszás ellen zagyos megtámasztás mellett került bele 5,00 m betonfeltöltés és végül a kibetonozott „haszoncső”, amely a munkahengert fogadja.
Ez a szerkezet 12 méterrel a terepszint alatt egy 1,65m vastag alaplemezen keresztül csatlakozik az öntőgödrökhöz, amelyekben az öntéshez használt öntőasztalok mozognak. Ezek az öntés során fokozatosan leereszkednek a hűtővízzel teli aknába, majd a megszilárdult alumíniumtuskókat felemelik, hogy daruval kiemelhetőek legyenek. Kihívás volt az is, hogy a hűtővíz hőmérséklete 60°C-os is lehet és ebben áll 5-7 m magasan az egész szerkezet, miközben porszárazsági követelmények voltak meghatározva az öntőgödrökre. Ennek oka az, hogy a technológiai víz ne szennyezze a környezetet, illetve, hogy a talajvíz se tudja szennyezni az alumíniumot. Emellett szintén kihívás volt az, hogy a tálca kiemelése során akár 1700 kN/m-es nyomaték is keletkezhet, amelyet a technológia az alaplemezre ad át egy 2,00 m átmérőjű, 110 mm vastag acélkorongon keresztül, amit milliméteres toleranciával kellett elhelyezni a vasszerelés során.
A feladat összetettsége miatt az alaplemez vasalását és a korongot 3D-ben vasaltuk be, hogy a lehető legkevesebb probléma adódjon a kivitelezés során. Mindezt a padlóvonal és -4m között a kemencék aknáival és a technológus által tervezett gépészeti és elektromos vezetékekkel is össze kellett hangolnunk, amely során csomóponti szinten 35 db vízzáró áttörést egyedileg terveztünk meg, csak az öntőgödrökhöz. A teljes folyamatot a kültérben egy hűtőmedence és egy víztorony egészíti ki, amelyek a vizet zárt rendszerben forgatják, így csak a párolgás során keletkező veszteséget kell pótolni a folyamatban.
A következő posztokban bemutatjuk a tartószerkezet egyéb kihívásait, valamint az épület szellőztetését is, ezek az öntőgödrökhöz hasonló nehézségeket tartogattak számunkra.
Szerzők: Dobszai Dániel, Mészáros Dávid, Zámbó Kamilla, építészmérnökök
Legutóbbi bejegyzések
A papíron 100%, a valóságban pár óra: Miért kell átírnunk a gépészeti működési leírásokat?
A STUDIO IN-EX-nél újraértelmeztük a működési leírások szerepét, hogy az épületek ne csak a tervezőasztalon, hanem a mindennapi üzemeltetés során is hatékonyak legyenek.
A modell ellenőrzése nem hibavadászat, hanem minőségbiztosítás
A modell minősége közvetlenül befolyásolja a terv minőségét is, ezért a STUDIO IN-EX módszertanában a modell ellenőrzése nem különálló technikai feladat, hanem a tervezési minőségbiztosítás része.
A tudás ára vs. a közvetítés ára: Miért ér többet egy ingatlan eladása, mint a megtervezése?
Ahhoz, hogy megértsük, miként szorulhatott a mérnöki munka díjazása az ingatlanközvetítői jutalékok töredékére, a piaci mechanizmusok mélyére kell néznünk. A szakadék nem a véletlen műve: pszichológiai, jogi és strukturális okok sora vezetett a jelenlegi torzuláshoz.
Innovatív működésfejlesztés BIM alapokon
2026 tavaszán a PropTech Hungary konferencián és a PropTech Pioneer Awards 2026 Vállalati Innovátor kategóriájának döntőjében lehetőségünk volt bemutatni azt a működési szemléletet, amelyet a STUDIO IN-EX-ben az elmúlt évek során építettünk fel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy pályaművünk a Vállalati Innovátor kategóriában a 2. helyezést érte el.
Hogyan tárgyalunk mi? És egyáltalán: mi az a tárgyalás?
Sokszor és sokat beszélünk a tárgyalástechnikáról nálunk a cégnél. Szervezett oktatás keretében is kapunk ehhez segítséget..., de vajon ez milyen keretek között jelenik meg a valóságban? Pekola Norbert stúdióvezetőnk mutatja be a Harvard Egyetemen kifejlesztett tárgyalástechnika (Harvard Negotiation Project) lépéseit.
Mit jelent ma a fenntartható tér?
Irodánkkal nemrég részt vettünk a „Kompakt terek, magas életminőség” című szakmai eseményen, ahol építészek, környezetpszichológus és egyetemi szakemberek beszélgettek arról, hogy mitől lehet fenntartható egy épület, egy tér vagy akár egy teljes életforma.