Blog
Szimbiózis a tervezőasztalon: Így költözött össze a gépészet és az épületautomatika az IN-EX-nél
A closed BIM alapú tervezés legnagyobb előnye, hogy folyamatosan felszínre hozza a fejlődési lehetőségeket. A STUDIO IN-EX-nél dolgozó 9 szakág szoros együttműködése most egy újabb mérföldkőhöz érkezett: a gépész (MEC) és az épületautomatika (BMS) szakágak integrációjával szintet léptettünk a hatékonyságban és az adatbiztonságban.
Az épületautomatika (BMS) hagyományosan inkább a gyengeáramú (ELV, LVO) területekhez kapcsolódott a tervezési munkafolyamatok során. Az elmúlt évek tapasztalatai és a modern épületüzemeltetési elvárások azonban rávilágítottak egy fontos összefüggésre: az igazán egységes, energiahatékony és az üzemeltetés során is zökkenőmentesen működő épületek kulcsa a gépészet és az automatika tökéletes szimbiózisában rejlik.
Hogy ezt a szimbiózist a legmagasabb szintre emeljük, az elmúlt hónapok fejlesztési energiáit egy radikális, de rendkívül logikus lépésre fordítottuk: összeköltöztettük a MEC és a BMS modellt.
A fejlesztés lényege, hogy megszüntettük az adatok duplikálását. A kapcsolási rajzaink alapváza, kódjai és szimbólumai mostantól teljesen megegyeznek. Nem csupán hasonlóak: a gépészeti és az automatika szimbólum valójában egyazon elem a modellben, csupán a két szakág igényeinek megfelelően más-más paraméterei vannak listázva.
A közös modellben a munkafolyamat tiszta és követhető:
- A gépész (MEC) szakág helyezi el a fizikai térben az érzékelőket, távadókat és a motoros szelepeket, megadva a rendszerszintű alapokat.
- A BMS szakág közvetlenül ezekhez az elemekhez rendeli hozzá a pontos típust, a gyártót és a vezérléshez szükséges specifikus adatokat.
Vége a “tűzcsappantyú-effektusnak” és a kommunikációs hibáknak
Korábban – a legtöbb tervezőirodához hasonlóan – nálunk is visszatérő kihívást jelentett a szakágak közötti manuális adategyeztetés. Tipikus példa volt erre a tűzcsappantyúk esete: a gépész elnevezte az elemeket, a BMS-es kolléga a saját rendszerében javította a kódokat, majd visszaküldte a gépésznek átvezetésre. Ezen a ponton pedig belépett a humán rizikó: a javítás vagy megtörtént időben, vagy elfelejtődött a szoros határidők miatt.
Ez a hibaforrás mostantól a múlté. Az élő, közös modellnek köszönhetően azonnali és kétirányú a szinkronizáció:
Ha a BMS-es kolléga módosítja a kódot, az azonnal frissül a gépész kapcsolási rajzán is. Ha a gépész változtat a rendszeren, a módosítás abban a pillanatban megjelenik a BMS oldalon.
Miért nyer ezzel a megrendelő és az üzemeltető?
Ez a fejlesztés túlmutat a tervezőiroda falain. A hibalehetőségek radikális csökkentésével pontosabb kiviteli tervek születnek, ami kevesebb improvizációt és pluszköltséget jelent a kivitelezés során.
A legnagyobb nyertes azonban a beruházó és a leendő üzemeltető (FM): a tervezési fázisban létrejött “Single Source of Truth” (egyetlen hiteles adatforrás) garantálja, hogy az elkészült épület digitális ikerpárja (As-Built modellje) egy hibátlan, valós adatpontokkal feltöltött rendszer legyen, ami az okos és energiatakarékos üzemeltetés alapfeltétele.
Az IN-EX-nél hisszük, hogy a closed BIM nem egy statikus állapot, hanem a folyamatos optimalizáció útja – és ez a mostani lépésünk is bizonyítja, hogy mindig van lehetőség a még pontosabb, még integráltabb tervezésre.
Szerző: Pekola Norbert, épületgépész stúdióvezető
Legutóbbi bejegyzések
Kismamaként visszatérni az IN-EX-hez – Ági története
Fontosnak tartjuk, hogy a közel 200 fős tervezőirodánknál is a családbarát működés a mindennapokban is valódi támogatást jelentsen. A kismamákat igyekszünk segíteni a munkába való visszatérésben - Ági történetében ezt mutatjuk be.
Az ötlettől a változásig
Az IN-EX-ben hisszük, hogy a legnagyobb értékünk a munkatársaink tudása, tapasztalata és kíváncsisága. Az Innovation Hub azért jött létre, hogy a mérnökeink ötletei ne maradjanak elszigetelt felvetések: teret adunk nekik, közösen dolgozunk rajtuk, és a valódi értéket teremtő kezdeményezéseket a megvalósításig visszük.
Új technológia, meglévő szerkezet: acél tartószerkezeti megoldás egy automata magasraktár átalakításához
Egy gyártóüzemhez kapcsolódó magasraktár belső átalakítása során korszerű automata tárolórendszer telepítése vált szükségessé. A projekt első ütemében a koncepciótervezési feladatként annak vizsgálatára kaptunk megbízást, hogy a meglévő épület tartószerkezete alkalmas-e az új technológiai rendszer fogadására, illetve milyen szerkezeti beavatkozások szükségesek az átalakítás megvalósításához.
Automata raktárrendszer tartószerkezeti kihívásai és BIM-alapú megoldása
Meglévő ipari épületek korszerű technológiákhoz történő igazítása összetett mérnöki feladatot jelenthet. Projektünkben, egy automata magasraktári rendszer megvalósítása során, nem csupán technológiai átalakítás történt, hanem egy meglévő vasbeton csarnokszerkezet új üzemeltetési, statikai és tűzvédelmi követelményekhez történő adaptációja valósult meg.
Esettanulmány: tervezéssel megtakarított beruházási költségek
Meggyőződésünk, hogy egy projekt beruházási költségeit nagymértékben lehet a tervezési szakaszban befolyásolni. Ezért nem kizárólag a követelmények teljesítésére koncentrálunk, hanem megvizsgáljuk azokat a műszaki alternatívákat is, amelyek azonos műszaki és biztonsági színvonal mellett kedvezőbb beruházási költséget eredményezhetnek.
Egy irodában, egy modellben: a 3D tervezés és a szakági együttműködés előnyei
Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a STUDIO IN-EX generáltervező iroda, ahol szinte minden szakág megjelenik. Kollégáink nap mint nap megtapasztalják annak előnyeit, hogy a társszakági tervezők együtt egy közös closed BIM rendszerben, egy irodában ülve dolgoznak. Mik ezek az előnyök? Gyengeáramú tervezőnkkel, Vámos Lillával beszélgettünk tapasztalatairól.