Blog
Szimbiózis a tervezőasztalon: Így költözött össze a gépészet és az épületautomatika az IN-EX-nél
A closed BIM alapú tervezés legnagyobb előnye, hogy folyamatosan felszínre hozza a fejlődési lehetőségeket. A STUDIO IN-EX-nél dolgozó 9 szakág szoros együttműködése most egy újabb mérföldkőhöz érkezett: a gépész (MEC) és az épületautomatika (BMS) szakágak integrációjával szintet léptettünk a hatékonyságban és az adatbiztonságban.
Az épületautomatika (BMS) hagyományosan inkább a gyengeáramú (ELV, LVO) területekhez kapcsolódott a tervezési munkafolyamatok során. Az elmúlt évek tapasztalatai és a modern épületüzemeltetési elvárások azonban rávilágítottak egy fontos összefüggésre: az igazán egységes, energiahatékony és az üzemeltetés során is zökkenőmentesen működő épületek kulcsa a gépészet és az automatika tökéletes szimbiózisában rejlik.
Hogy ezt a szimbiózist a legmagasabb szintre emeljük, az elmúlt hónapok fejlesztési energiáit egy radikális, de rendkívül logikus lépésre fordítottuk: összeköltöztettük a MEC és a BMS modellt.
A fejlesztés lényege, hogy megszüntettük az adatok duplikálását. A kapcsolási rajzaink alapváza, kódjai és szimbólumai mostantól teljesen megegyeznek. Nem csupán hasonlóak: a gépészeti és az automatika szimbólum valójában egyazon elem a modellben, csupán a két szakág igényeinek megfelelően más-más paraméterei vannak listázva.
A közös modellben a munkafolyamat tiszta és követhető:
- A gépész (MEC) szakág helyezi el a fizikai térben az érzékelőket, távadókat és a motoros szelepeket, megadva a rendszerszintű alapokat.
- A BMS szakág közvetlenül ezekhez az elemekhez rendeli hozzá a pontos típust, a gyártót és a vezérléshez szükséges specifikus adatokat.
Vége a “tűzcsappantyú-effektusnak” és a kommunikációs hibáknak
Korábban – a legtöbb tervezőirodához hasonlóan – nálunk is visszatérő kihívást jelentett a szakágak közötti manuális adategyeztetés. Tipikus példa volt erre a tűzcsappantyúk esete: a gépész elnevezte az elemeket, a BMS-es kolléga a saját rendszerében javította a kódokat, majd visszaküldte a gépésznek átvezetésre. Ezen a ponton pedig belépett a humán rizikó: a javítás vagy megtörtént időben, vagy elfelejtődött a szoros határidők miatt.
Ez a hibaforrás mostantól a múlté. Az élő, közös modellnek köszönhetően azonnali és kétirányú a szinkronizáció:
Ha a BMS-es kolléga módosítja a kódot, az azonnal frissül a gépész kapcsolási rajzán is. Ha a gépész változtat a rendszeren, a módosítás abban a pillanatban megjelenik a BMS oldalon.
Miért nyer ezzel a megrendelő és az üzemeltető?
Ez a fejlesztés túlmutat a tervezőiroda falain. A hibalehetőségek radikális csökkentésével pontosabb kiviteli tervek születnek, ami kevesebb improvizációt és pluszköltséget jelent a kivitelezés során.
A legnagyobb nyertes azonban a beruházó és a leendő üzemeltető (FM): a tervezési fázisban létrejött “Single Source of Truth” (egyetlen hiteles adatforrás) garantálja, hogy az elkészült épület digitális ikerpárja (As-Built modellje) egy hibátlan, valós adatpontokkal feltöltött rendszer legyen, ami az okos és energiatakarékos üzemeltetés alapfeltétele.
Az IN-EX-nél hisszük, hogy a closed BIM nem egy statikus állapot, hanem a folyamatos optimalizáció útja – és ez a mostani lépésünk is bizonyítja, hogy mindig van lehetőség a még pontosabb, még integráltabb tervezésre.
Szerző: Pekola Norbert, épületgépész stúdióvezető
Legutóbbi bejegyzések
Esettanulmány: tervezéssel megtakarított beruházási költségek
Meggyőződésünk, hogy egy projekt beruházási költségeit nagymértékben lehet a tervezési szakaszban befolyásolni. Ezért nem kizárólag a követelmények teljesítésére koncentrálunk, hanem megvizsgáljuk azokat a műszaki alternatívákat is, amelyek azonos műszaki és biztonsági színvonal mellett kedvezőbb beruházási költséget eredményezhetnek.
Egy irodában, egy modellben: a 3D tervezés és a szakági együttműködés előnyei
Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a STUDIO IN-EX generáltervező iroda, ahol szinte minden szakág megjelenik. Kollégáink nap mint nap megtapasztalják annak előnyeit, hogy a társszakági tervezők együtt egy közös closed BIM rendszerben, egy irodában ülve dolgoznak. Mik ezek az előnyök? Gyengeáramú tervezőnkkel, Vámos Lillával beszélgettünk tapasztalatairól.
Többszintes ipari csarnokbővítés szerkezettervezése
SCHOTT Pharma számára Lukácsházán épülő gyártóüzem bővítésének kiviteli tervezése során kiaknáztuk a 3D és BIM alapú tervezés előnyeit. A tervezést rövid határidővel, a technológiai adottságok és követelmények teljes körű figyelembevételével, ütközésmentesen és tartószerkezet oldalról részben design & build rendszerben végeztük el.
A papíron 100%, a valóságban pár óra: Miért kell átírnunk a gépészeti működési leírásokat?
A STUDIO IN-EX-nél újraértelmeztük a működési leírások szerepét, hogy az épületek ne csak a tervezőasztalon, hanem a mindennapi üzemeltetés során is hatékonyak legyenek.
A modell ellenőrzése nem hibavadászat, hanem minőségbiztosítás
A modell minősége közvetlenül befolyásolja a terv minőségét is, ezért a STUDIO IN-EX módszertanában a modell ellenőrzése nem különálló technikai feladat, hanem a tervezési minőségbiztosítás része.
A tudás ára vs. a közvetítés ára: Miért ér többet egy ingatlan eladása, mint a megtervezése?
Ahhoz, hogy megértsük, miként szorulhatott a mérnöki munka díjazása az ingatlanközvetítői jutalékok töredékére, a piaci mechanizmusok mélyére kell néznünk. A szakadék nem a véletlen műve: pszichológiai, jogi és strukturális okok sora vezetett a jelenlegi torzuláshoz.