Innovatív működésfejlesztés BIM alapokon

Hogyan építettünk integrált digitális működést a STUDIO IN-EX-nél?

Május 14-én a PropTech Hungary konferencián és a PropTech Pioneer Awards 2026 Vállalati Innovátor kategóriájának döntőjében lehetőségünk volt bemutatni azt a működési szemléletet, amelyet a STUDIO IN-EX-ben az elmúlt évek során építettünk fel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy pályaművünk a Vállalati Innovátor kategóriában a 2. helyezést érte el. 

Ez az elismerés számunkra nem egyetlen szoftvernek vagy fejlesztésnek szól. Sokkal inkább annak a szemléletnek, amely szerint a digitális transzformáció nem technológiai projekt, hanem működésfejlesztés. 

Az előadásunk központi kérdése egyszerű volt: Hogyan tudunk jobb épületeket tervezni egy egyre komplexebb világban? A válasz azonban sokkal összetettebb annál, mint hogy “használjunk több BIM-et” vagy “vezessünk be újabb szoftvereket”.

Egyre komplexebb projektek. Változatlan működés. 

Az építőipar az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ma már egy projektben sokkal több szereplő, adat, szakági kapcsolat és döntési pont kapcsolódik össze, mint korábban. Sokkal több adat keletkezik, egyre szigorúbbak a határidők, összetettebbek a megrendelői elvárások, miközben a szabályozási környezet is folyamatosan változik. Önmagában ez nem probléma. 

A probléma ott kezdődik, hogy a szervezetek jelentős része ugyanezt a megnövekedett komplexitást ugyanazzal a működéssel próbálja kezelni – amely évekkel ezelőtt még elegendő volt – kétszer annyi résztvevő, háromszor annyi adat és sokkal nagyobb felelősség mellett. 

Az iparág válasza: újabb eszközök 

Az elmúlt tíz évben az építőipar rengeteg új technológiát kapott. 

• BIM. 

• CDE rendszerek. 

• Parametrikus tervezés. 

• Automatizáció. 

• Low-code platformok. 

• Mesterséges intelligencia. 

Mindezek rendkívül hasznos eszközök. Mégis sok szervezet ugyanazzal a problémával küzd. 

Miért? Gyakori tapasztalat, hogy az új eszközök bevezetése nem jár együtt a működés újragondolásával. Ugyanazokat a folyamatokat próbálják digitális környezetben végrehajtani, ugyanazokkal a szervezeti határokkal és ugyanazokkal a kommunikációs mintákkal. A technológia ilyenkor nem megszünteti a problémát. Csak gyorsabban termeli újra. 

A probléma nem a BIM 

Sokszor halljuk azt a mondatot, hogy “a BIM nem működik”. Mi ezt egészen másképp látjuk: A BIM működik, az eszközök működnek – a probléma nem a technológiában van.  A probléma ott kezdődik, amikor egy szervezet eléri működésének természetes korlátait: Egy bizonyos méret felett egyre több kivétel jelenik meg. Egyre több manuális beavatkozás, ideiglenes megoldás és egyedi folyamat jelenik meg. 

Ilyenkor már nem az a kérdés, hogy melyik szoftvert használjuk, hanem az, hogy képesek vagyunk-e rendszerként tekinteni saját működésünkre. 

A digitális működés három pillére 

Az elmúlt évek egyik legfontosabb felismerése számunkra az volt, hogy a digitális működés nem pusztán technológiából épül. 

MŰKÖDÉS: Először meg kell érteni, hogyan szeretnénk dolgozni: Hogyan kezeljük az információt? Hogyan hozzuk meg a döntéseket? Hol vannak a felelősségi határok? Mi számít közös szabálynak, és hol engedünk rugalmasságot? 

SZERVEZET: Ezután szükség van egy szervezeti rétegre, amely ezeket a működési alapokat fenntartja, fejleszti és egységesíti, és csak ezután következhet a technológia. A technológia ugyanis nem megoldás.  

TECHNOLÓGIA: A technológia akkor tud jól működni, ha világos szervezeti működésre épül.

Hogyan jutottunk el idáig? 

A STUDIO IN-EX fejlődése sem egyetlen nagy ugrás volt, sokkal inkább egymásra épülő lépések sorozata. A modellalapú tervezés több mint tíz éve a működésünk része. Minden szakágunk Revitben dolgozik, modellalapú dokumentációval. Amikor ez már stabilan működött, létrehoztuk dedikált BIM szervezetünket, de nem azért, hogy új szabályokat írjon, hanem azért, hogy egységesítse a működést, kialakítsa a szerepköröket, koordinálja a tudásmegosztást és folyamatosan fejlessze a folyamatokat. Ezután következett az automatizáció.  

Először kisebb Revit kiegészítők készültek, majd egyre komplexebb fejlesztések, végül pedig kialakult egy önálló fejlesztői infrastruktúra és dedikált szoftverfejlesztő csapat. Ezen a ponton történt az igazi szemléletváltás: nem különálló alkalmazásokat kezdtünk fejleszteni, hanem működési rendszereket. 

Az integrált működés 

Az előadás egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy a cél nem egy jól működő BIM környezet, hanem egy integrált működés. 

Olyan működés, ahol nemcsak az adatok kapcsolódnak össze, hanem a folyamatok, szerepek, eszközök és fejlesztési döntések is egymásra épülnek. Ez azt jelenti, hogy a hiányokat, visszatérő problémákat és fejlesztési lehetőségeket nem elszigetelt jelenségként kezeljük, hanem a teljes szervezeti működés részeként vizsgáljuk: hol keletkezik a probléma, milyen folyamatot érint, kinek van hozzá kompetenciája és felelőssége, és milyen meglévő digitális infrastruktúrához kell illeszkednie a megoldásnak. Az integrált működésben egy új eszköz, automatizmus vagy szabály nem különálló elemként jelenik meg, hanem a korábbi rendszerekhez, adatstruktúrákhoz és munkafolyamatokhoz kapcsolódik. 

Így a fejlesztés nem merev standardizálást jelent, hanem fenntartható, továbbépíthető működési keretet, amely képes reagálni a jelenlegi problémákra, miközben nyitva hagyja a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket is. 

A fejlődés nem projekt, hanem működés 

Sok vállalat innovációként külön fejlesztési projekteket indít. Mi máshogy gondolkodunk: 

A fejlesztés nálunk nem kampány, nem egyszeri beruházás, hanem a napi működés része. A munkatársak folyamatosan visszajelzéseket adnak, mérjük az eszközök használatát, elemezzük a folyamatokat. Ha egy probléma rendszeresen visszatér, azt nem új szabállyal próbáljuk kezelni, hanem megpróbáljuk megszüntetni a probléma okát. Így születnek a fejlesztések. Nem azért készülnek új rendszerek, mert technológiailag érdekesek, hanem mert valódi működési fájdalompontokra adnak választ. 

Automatizálás, mint természetes következmény 

Amikor a működés már egységes, akkor van lehetőség igazán automatizálni. Sokan fordítva gondolkodnak, inkább automatizálni szeretnének egy kaotikus folyamatot. Ennek eredménye általában csak gyorsabb káosz lesz. 

Mi először a működést standardizáljuk, utána kezdünk automatizálni, így ezek nem különálló „gyorsító” funkciók, hanem a működés természetes részei. 

Három példa ugyanarra a szemléletre 

A Project Progress, a Document Register és a BOKU első ránézésre három teljesen különböző rendszer. Valójában azonban ugyanannak a működési filozófiának a megnyilvánulásai. 

• A Project Progress a több mint húsz évnyi projektadatot alakítja döntéstámogató rendszerré. Nem egyszerű riportokat készít, hanem segít megtervezni a jövő projektjeit: támogatja az erőforrásigények előrejelzését és az ajánlatadást. 

• A Document Register nem dokumentumkezelő, hanem olyan működési keretrendszer, amely segíti, hogy a dokumentumok már létrejöttükkor egységesebb struktúrában készüljenek el. A dokumentumkezelés így nem adminisztráció, hanem a minőségirányítás és kontroll egyik fontos platformja. 

• A BOKU pedig megszünteti azt a törést, amely évtizedek óta jelen van a BIM modellek és a költségvetési kiírások között. A modell és a költségvetés végre ugyanabból az adatból épül fel, a változások pedig automatikusan követhetők. 

Ez nem egyszerű automatizálás, ezek már integrált eszközök, amelyek a napi működést támogatják.

A legfontosabb fejlesztés maga a működés 

A bemutatott rendszerek önmagukban nem tesznek innovatívvá egy szervezetet. A valódi érték abban a működésben van, amely képes felismerni a visszatérő problémákat, ezekből fejlesztési irányokat kijelölni, majd olyan megoldásokat létrehozni, amelyek illeszkednek a meglévő folyamatokhoz, adatstruktúrákhoz és felelősségi körökhöz. 

Ezért a digitális fejlesztés nálunk nem különálló eszközök bevezetését jelenti. Egy-egy új automatizmus, riport, modell-ellenőrzési szabály vagy belső alkalmazás akkor tud valódi értéket teremteni, ha a projektműködés részévé válik: a megfelelő helyen avatkozik be, a megfelelő kollégához juttat információt, és hosszú távon is fenntartható módon támogatja a tervezési folyamatot. 

Ebben az értelemben az innováció nem egyszeri fejlesztési eredmény, hanem működési képesség: folyamatos visszacsatolás, tudatos priorizálás, egységes alapokra épülő eszközök és olyan automatizálás, amely nem kiváltja, hanem támogatja a mérnöki munkát. 

Merre tovább? 

Úgy gondoljuk, hogy az építőipar ma nem újabb technológiai forradalom előtt áll, hanem működési szemléletváltás előtt. A következő évek sikere nem azon múlik majd, hogy ki használ több mesterséges intelligenciát vagy több BIM eszközt, hanem azon, hogy mely szervezetek képesek közös működési alapokat kialakítani, és a tudásukat rendszerré alakítani, illetve mérni, visszacsatolni, fejleszteni és automatizálni saját működésüket. 

Mi ezen az úton járunk. 

Ha szívesen megnéznéd a prezentációt videón is:

Szerző: Gyimesi Gergő, BIM stúdióvezető