Blog
Műanyag játékgyár épületbejárás
2020-ban indult, számos ipari épületet felölelő, nyíregyházi helyszínű tervezési projektünk több épületének kivitelezése is az átadáshoz közelít (sőt, jelen bejegyzés írásának pillanatában már tudni lehet ténylegesen használatba vett, üzemelő épületről is). Az átadás előtti utolsó hónapok (is) építész szemnek különösen érdekesek lehetnek, ezért a projekt vezető építésze, Jassó Sándor szervezett egy egész napos helyszíni barangolást minden IN-EX-es építész kollégának, aki valaha dolgozott a projekten, hogy végre ne csak a Revit modellek virtuális modellterében, hanem a valóságos fizikai térben is bejárhassák, minden egyes érzékszervünket bevonva a tanulásba és tapasztalatszerzésbe.
A beruházó egy világszerte ismert, dániai székhelyű műanyag játék gyártó vállalat, mely már a tervezés megrendelése idején is mintegy 130.000 m2 beépített területen tulajdonol és üzemeltet egy 160.000 m2 szintterületű, több ezer főt foglalkoztató, naponta kb. 60 millió darab játékkocka kibocsátású gyárkomplexumot az érintett nyíregyházi telken.
A bejárásunk célját képező épületek egy nagy közös ernyőprojekt alatt egyesülnek, mely projekt a nyíregyházi gyárkomplexum több mint 10 éves történetének harmadik jelentős bővítési hulláma. Ez a bővítési hullám több, összesen 86.000 m2 beépített alapterületű, 100.000 m2 szintterületű új épület, illetve a kapcsolódó közműfejlesztések, belső úthálózatok, parkolóterületek megvalósítására irányul – melynek a végső célja természetesen a gyártási és raktározási kapacitások nagyfokú bővítése.
Az építészeket persze elsősorban nem a közművek és parkolók, hanem az épületek érdeklik – funkciókat tekintve a számos megvalósítás alatt álló új épületek között van portaépület, irodaépület, fröccsöntőüzem, több csomagolóüzem, targoncás üzemű raktárépület, automatizált magasraktár, fűtési-hűtési energiát szolgáltató energiaközpont, sprinkler központ és magasfeszültségű kapcsolóállomás. Kedvező körülmény volt, hogy nem azonos ütemterv szerint halad minden épület kivitelezése, így lényegében egy napon volt lehetőségünk megnézni több különböző építési fázist.
Persze a fenti felsorolásból is érezhető, hogy mindez több, mint ami egy nap alatt kényelmesen, netán alaposan bejárható lenne, de azért az építészek igyekeztek kihozni a maximumot a napból.
Legutóbbi bejegyzések
A papíron 100%, a valóságban pár óra: Miért kell átírnunk a gépészeti működési leírásokat?
A STUDIO IN-EX-nél újraértelmeztük a működési leírások szerepét, hogy az épületek ne csak a tervezőasztalon, hanem a mindennapi üzemeltetés során is hatékonyak legyenek.
A modell ellenőrzése nem hibavadászat, hanem minőségbiztosítás
A modell minősége közvetlenül befolyásolja a terv minőségét is, ezért a STUDIO IN-EX módszertanában a modell ellenőrzése nem különálló technikai feladat, hanem a tervezési minőségbiztosítás része.
A tudás ára vs. a közvetítés ára: Miért ér többet egy ingatlan eladása, mint a megtervezése?
Ahhoz, hogy megértsük, miként szorulhatott a mérnöki munka díjazása az ingatlanközvetítői jutalékok töredékére, a piaci mechanizmusok mélyére kell néznünk. A szakadék nem a véletlen műve: pszichológiai, jogi és strukturális okok sora vezetett a jelenlegi torzuláshoz.
Innovatív működésfejlesztés BIM alapokon
2026 tavaszán a PropTech Hungary konferencián és a PropTech Pioneer Awards 2026 Vállalati Innovátor kategóriájának döntőjében lehetőségünk volt bemutatni azt a működési szemléletet, amelyet a STUDIO IN-EX-ben az elmúlt évek során építettünk fel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy pályaművünk a Vállalati Innovátor kategóriában a 2. helyezést érte el.
Hogyan tárgyalunk mi? És egyáltalán: mi az a tárgyalás?
Sokszor és sokat beszélünk a tárgyalástechnikáról nálunk a cégnél. Szervezett oktatás keretében is kapunk ehhez segítséget..., de vajon ez milyen keretek között jelenik meg a valóságban? Pekola Norbert stúdióvezetőnk mutatja be a Harvard Egyetemen kifejlesztett tárgyalástechnika (Harvard Negotiation Project) lépéseit.
Mit jelent ma a fenntartható tér?
Irodánkkal nemrég részt vettünk a „Kompakt terek, magas életminőség” című szakmai eseményen, ahol építészek, környezetpszichológus és egyetemi szakemberek beszélgettek arról, hogy mitől lehet fenntartható egy épület, egy tér vagy akár egy teljes életforma.