Blog
Helyiségautomatizálás fontossága irodai környezetben
Ma már igencsak elterjedt, hogy az irodai terek elég ergonomikusak legyenek, hisz ez bizonyítottan pozitív hatással van a munkavégzésre, hatékonyságra, sőt, az egészségre is. Ám azzal kevesen vannak tisztában, hogy az egészségre más tényezők is hatással vannak.
Az, hogy valaki jól érzi-e magát egy adott helyiségben, az attól is függ, hogy milyen a helyiségautomatizálás szintje. Gyakran találkozunk manapság szobatermosztátokkal, amikkel megfelelően tudjuk szabályozni a helyiség hőmérsékletét és egyre elterjedtebb a szobavezérlőkről történő árnyékoló vezérlés is a megfelelő megvilágítás érdekében.
Amennyire fontos szabályozni a helyiség hőmérsékletét, legalább annyira fontos lenne mérni és szabályozni az r.H., CO2, PM2.5 és VOC koncentrációját is.
Az r.H., vagyis a relatív páratartalom talán a legismerősebb ezen fogalmak közül: célszerű 40-60% között tartani ezt az értéket, a túl alacsony érték kiszáradáshoz vezethet (jellegzetes tünet a szemek szárazsága, irritációja, torokkaparás), a túl magas pedig kedvez a kórokozók elszaporodásának, illetve penészedéshez vezethet.
A CO2 szintje jelentős hatással van a fáradékonyságra: ha a levegő „elhasználódik”, vagyis nem megfelelő a friss levegő aránya, akkor az emberek fáradtnak érzik magukat, ásítoznak, romlik a szellemi teljesítőképességük, ezáltal a produktivitás.
A PM2.5, azaz a beltéri finompor, valamint a VOC, tehát a szerves vegyületek koncentrációja igencsak befolyásolja az egészség és a komfort szintjét. Mindkettőben nagy szerepe van a helyiségben felhasznált alkotóelemeknek (szőnyegek, festékek, bútorok stb.), jellemzően az ezekben megtapadt, majd felkavart por, valamint ezekből kilépő gázok vezethetnek kellemetlenségekhez.
Ha rosszul érezzük magunkat egy helyiségben vagy egy épületben, és a tünetek az épületből való távozáskor megszűnnek, akkor valószínűleg rossz a levegő minősége, és gyanakodhatunk, hogy egy úgynevezett SBS-ben szenvedő (Sick Building Syndrome, azaz „Beteg Épület Szindrómában”) helyen jártunk. Ilyen helyen való tartózkodás hosszútávon akut egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet!
Ha ilyet tapasztalunk, érdemes erről tájékoztatni a munkáltatónkat, neki pedig megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a komfortérzet, valamint a légminőség javítása érdekében.
Szerző: Papp Andrea, Okl. villamosmérnök
Legutóbbi bejegyzések
A papíron 100%, a valóságban pár óra: Miért kell átírnunk a gépészeti működési leírásokat?
A STUDIO IN-EX-nél újraértelmeztük a működési leírások szerepét, hogy az épületek ne csak a tervezőasztalon, hanem a mindennapi üzemeltetés során is hatékonyak legyenek.
A modell ellenőrzése nem hibavadászat, hanem minőségbiztosítás
A modell minősége közvetlenül befolyásolja a terv minőségét is, ezért a STUDIO IN-EX módszertanában a modell ellenőrzése nem különálló technikai feladat, hanem a tervezési minőségbiztosítás része.
A tudás ára vs. a közvetítés ára: Miért ér többet egy ingatlan eladása, mint a megtervezése?
Ahhoz, hogy megértsük, miként szorulhatott a mérnöki munka díjazása az ingatlanközvetítői jutalékok töredékére, a piaci mechanizmusok mélyére kell néznünk. A szakadék nem a véletlen műve: pszichológiai, jogi és strukturális okok sora vezetett a jelenlegi torzuláshoz.
Innovatív működésfejlesztés BIM alapokon
2026 tavaszán a PropTech Hungary konferencián és a PropTech Pioneer Awards 2026 Vállalati Innovátor kategóriájának döntőjében lehetőségünk volt bemutatni azt a működési szemléletet, amelyet a STUDIO IN-EX-ben az elmúlt évek során építettünk fel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy pályaművünk a Vállalati Innovátor kategóriában a 2. helyezést érte el.
Hogyan tárgyalunk mi? És egyáltalán: mi az a tárgyalás?
Sokszor és sokat beszélünk a tárgyalástechnikáról nálunk a cégnél. Szervezett oktatás keretében is kapunk ehhez segítséget..., de vajon ez milyen keretek között jelenik meg a valóságban? Pekola Norbert stúdióvezetőnk mutatja be a Harvard Egyetemen kifejlesztett tárgyalástechnika (Harvard Negotiation Project) lépéseit.
Mit jelent ma a fenntartható tér?
Irodánkkal nemrég részt vettünk a „Kompakt terek, magas életminőség” című szakmai eseményen, ahol építészek, környezetpszichológus és egyetemi szakemberek beszélgettek arról, hogy mitől lehet fenntartható egy épület, egy tér vagy akár egy teljes életforma.