Egy irodában, egy modellben: a 3D tervezés és a szakági együttműködés előnyei

Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a STUDIO IN-EX generáltervező iroda, ahol szinte minden szakág megjelenik. Kollégáink nap mint nap megtapasztalják annak előnyeit, hogy a társszakági tervezők együtt egy közös closed BIM rendszerben, egy irodában ülve dolgoznak. Mik ezek az előnyök? Gyengeáramú tervezőnkkel, Vámos Lillával beszélgettünk tapasztalatairól.

Lilla 2025-ben érkezett a céghez, 10 év tervezői tapasztalattal, melyet korábbi tervező és kivitelező cégeknél szerzett. Bár a szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen, korábban „csak” 2D CAD tervezői környezetben dolgozott. Ez adta az ötletet, hogy az oly sokszor emlegetett BIM-es környezeti előnyöket megvizsgáljuk ily módon is.

Mennyit tudtál a BIM-ről amikor ide jelentkeztél?

Lilla: Nem feltétlenül volt döntő az, hogy itt BIM-es környezetben dolgoznak. Egy kicsit elgondolkoztatott, hogy ebben nincs tapasztalatom. Annyit tudtam a BIM-ről, hogy létezik. Körülbelül 10-15 évvel ezelőtt voltam egy előadáson, ahol azt mondták, hogy ez 5 éven belül nagyon be fog robbanni, de valahogy a hazai tervezőirodák mégse robbanásszerűen álltak át. Nagyjából ennyi. Az, hogy open meg closed BIM – teljesen homályos volt. Láttam, hogy az előző cégemnél is, hogy volt olyan kolléga, aki foglalkozott 3D-vel, de nem ilyen komolysággal, mint itt.

Az IN-EX nagy hangsúlyt fektet az onboarding folyamatokra. Te emlékszel esetleg, az első hetedre, amikor elkezdtél a BIM-mel vagy a Revittel barátkozni?

Lilla: Elsőre féltem, hogy hogyan fogom tudni ezt jól megnyitni, jó helyre kattintok-e, mindent benyitok-e, vagy mi van, ha nem tudom megnyitni. Aztán ezt lefordítottam magamnak úgy, hogy az agyamban jobban hasonlítson az AutoCAD-hez, és ahhoz mértem. Nyilván az ember úgy jön bele a használatába, ha folyamatosan használja. Most is, ha van egy kis kimaradás… jó, nem azt mondom, hogy nem tudom megnyitni a Revitet, de egy jó filterezésre azért még meghívom a Zsombit vagy a Lambertet, hogy nézzék a kezemet, mit csinálok. (Zsombi és Lambert a szakági tervezőink, akik egyben BIM támogató kollégák is.)
Az elején annak is nagyon örültem, hogy amikor érkeztek új jelentkezők, beülhettem velük az ő onboarding folyamatukra, hogy egy frissítő jelleggel újra átvehessük az alapokat és ez nagyon sokat segített.

És hogyan látod a Reviten túl a BIM-es környezetet?

Lilla: A cégben nagyon hasznosnak tartom a fejlesztő reggeli eseményünket, amikor kötetlenül tudunk beszélgetni a szoftverfejlesztő kollégákkal. Egy ilyen beszélgetés világított rá nekem arra, hogy ez egy mennyire más rendszer. Mennyi feladat van a Reviten kívül, vagyis, hogy a Revit egyáltalán úgy tudjon működni, ahogy működik. Ahogy a BIM-es srácok beszéltek róla, tudatosult bennem, hogy ez olyan, mintha kapnának egy üres vásznat, ott vannak a színek meg a festékek, és azt festenek rá, amit akarnak, ahogy ők szeretnék. Kicsit ehhez tudnám hasonlítani.

Emiatt nekem korábban kicsit fura is volt ez a fejlesztői/BIM support rész: hogy megnyitjuk a Revitet, ott vannak az add-inok, szét kell választani a modellt, ütközésmentesíteni kell, meg ezekhez hasonló folyamatok. És most jöttem rá, hogy ők tulajdonképpen folyamatosan programoznak. Ez a „tudtam, csak nem sejtettem” tipikus esete. Ezt konkrétan múlt héten tudtam meg, hogy ez egy ennyire üres vászon, és ők tartják ezt olyan szinten karban, hogy mi nap mint nap használni tudjuk. Úgyhogy respekt nekik!

Ha pár fontos dolgot ki kellene emelni: mit tanultál az elmúlt egy év alatt, ami neked tervezőként újdonság volt, és itt tanultad meg az IN-EX-nél? Valamint mi a BIM legnagyobb előnye szerinted?

Lilla: A BIM legnagyobb előnyének egyértelműen a 3D-t tartom. Egy tűzjelző tervezésénél például rendkívül fontos, hogy egy épület hol van elmetszve a rajzon. A 2D-s tervezés alatt ez folyamatos probléma volt: persze, volt metszet az épületről, de természetesen sosem ott, ahol nekem szükségem lett volna rá. Az elején rengeteg metszetet rajzoltam a Revitben, de aztán erről leszoktam, mert 3D-ben egyszerűen meg tudom nézni és le tudom mérni. Ezt hatalmas előnynek látom.
A másik dolog: ha az ember tud rendesen filterezni, akkor az erősárammal vagy a gépészettel való ütközéseket bizonyos esetekben szinte azonnal észlelni lehet. A rendszer lényege, hogy a másik ráfrissít a modellre, én is ráfrissítek, és már látom is az újdonságokat. Ebből a szempontból tök jó, hogy nem kell annyi plusz energiát fektetni az ütközések keresésébe, mert adott hozzá minden. Szóval nagy előnynek látom, hogy azonnal ott van az aktuális terv és modell.

Az is nagyon tetszik, hogy cégen belül odafigyelnek a határidőkre: ha április 12. a határidő, akkor az építészek nem április 12-én kezdenek változtatni a terveken, hanem megfelelő komolysággal kezelik ezt, lezárják a modellt, és akikkel eddig itt dolgoztam, mindig figyeltek arra, hogy ki legyünk értesítve.

Igen, az, hogy azonnal a terv aktuális állapotát látod és nem kell könyörögni, telefonálgatni vagy e-maileket írni érte a generáltervező iroda egyik legnagyobb előnye. Ez kapcsolódik is a következő témához: a generáltervezés. Ez mennyire működik? Te hogy érzed magad itt?

Lilla: Imádom, hogy csak átcsattogok a 10 méterre ülő erősáramosokhoz és beköszönök a kérdéseimmel! 😊

Mi hiányozna a legjobban, ha nem itt dolgoznál?

Lilla: Ha a munkavégzést nézzük, akkor az, hogy ez generáltervezés. Hogy mindenki itt van egy tető alatt. Ha akarnék akár át is kiabálhatnék a másiknak – de persze nem teszem. 😊
Az, hogy mindenki egy helyen van, óriási dolog, mert korábban ez mindig probléma volt. Szóltak a kivitelezésről, hogy új terv van, megnézted az egyetlen platformot, ahol a tervek szoktak lenni, és nem volt ott semmi. Ment a hercehurca, kit kell felhívni; felhívtál valakit, aki szintén tőled tudta meg, hogy új tervek vannak. Ezt a problémát itt minimálisra lehet csökkenteni. Nem gondoltam volna korábban, hogy ezt ennyire élvezni fogom: hogy mindenki azonnal elérhető egy helyen.

És ha a szakmai részen kívül nézzük?

Lilla: Nagyon tetszik, hogy odafigyelnek a munkatársak leterheltségére. Egységes a terhelés mindenkinél – nyilván a képességekhez mérten –, és nem az van, hogy valaki folyamatosan csak dolgozik és belerokkan, hanem van egy kis fellélegzésnyi idő rendbe szedni a saját dolgainkat, vagy rákészülni a következő projektre. Ez egy egészséges körforgás. Ez a mi stúdiónkra is igaz, de a többi stúdiónál is ezt látom (akik elegen vannak ehhez). Nagyon jól működik, mások is odafigyelnek erre, amennyire csak lehetséges.

És van-e esetleg bármi, ami hiányzik a 2D-s tervezés világából?

Lilla: Ha csak a tervezést nézzük, akkor a 3D-t sokkal egyszerűbbnek érzem. Nem tudnék olyan dolgot mondani, ami hiányzik a 2D-ből. Ahogy mondtam: 3D-ben látom a modellt, nem kell metszetekért könyörögni, azonnal ott vannak az információk. Nem kell az álmennyezeti gépészeti kiosztásra 88-féle variációt kitalálni, mert látom a valóságot a 3D-ben. Szóval semmi sem hiányzik a 2D-ből, ha csak a tervezési fázist nézzük.

El tudnád képzelni, hogy visszatérj egy olyan tervezőirodába, ahol nincs BIM, csak hagyományos 2D-s tervezés? 

Lilla: Ha csak és kizárólag a tervezés része a kérdés, akkor nem vagyok benne biztos, hogy el tudnám képzelni a visszatérést. Bár ezt nem lehet ennyire lecsupaszítani szerintem. Tudom, hogy rengeteg olyan tervezőiroda van, akik nem foglalkoznak 3D-vel, viszont nagyon sok kihívást jelent a kivitelezők napi szintű támogatása….De ha csak a tervezést nézem, nem tudnék visszamenni egy olyan helyre, ahol csak 2D-ben rajzolnak. Nagyon elkényelmesedtem a 3D-ben: látom az épületet, látom, hogyan fog kinézni, hova és hogyan teszem le a dolgokat. Látom az előnyeit, ráadásul a generál tervezési környezetben ez így nagyon szuper.

Szerző: Kocsis Balázs, gyengeáramú tervező