Blog

Hogyan tárgyalunk mi? És egyáltalán: mi az a tárgyalás?

2026.07.25.

Sokszor és sokat beszélünk a tárgyalástechnikáról nálunk a cégnél. Szervezett oktatás keretében is kapunk ehhez segítséget…, de vajon ez milyen keretek között jelenik meg a valóságban?

Amikor a tárgyalásra gondolunk, sokszor nagy, tétre menő üzleti egyeztetések ugranak be a Megrendelővel vagy a Kivitelezővel. De mi a helyzet a mindennapokkal? Egy belsős meetinget is így kellene kezelni? Minden megbeszélés valamilyen tárgyalás?

Nagyon sokszor elgondolkozom egy-egy megbeszélés után azon, hogy most vajon én jól kezeltem-e az adott szituációt. Túl erősen vagy éppen túl gyengén reagáltam? Ez a dilemma szerintem sokunknak ismerős, főleg, amikor gépész tervezőként kell egyensúlyozni az építészeti víziók, a szakági érdekek és a megrendelői elvárások között.

Hozzám a Harvard Egyetemen kifejlesztett tárgyalástechnika (Harvard Negotiation Project) lépései állnak a legközelebb, ezekre a fentebb feltett kérdésekre adnak egy nagyon emberi, mégis profi keretrendszert.

Miért működik a Harvard-módszer a mindennapi megbeszéléseken?

A Harvard-módszer lényege, hogy elfelejti a régi, „ki kit győz le” taktikákat. Nem kell agresszívnak lennünk, de túl engedékenynek sem. A folyamat négy egyszerű, de zseniális lépésre épül, ami egy belsős koordináción és a Megrendelő előtt is működik:

  • Válaszd le az embert a problémáról! Amikor egy megbeszélésen elszabadulnak az indulatok – mert például nem fér el egy gépészeti vezeték az álmennyezetben, vagy csúszik a határidő –, hajlamosak vagyunk a másikat makacsnak vagy inkompetensnek látni. A Harvard szerint a titok: légy puha az emberrel, de kemény a problémával. A partnerünket tiszteljük, de a műszaki/üzleti problémát határozottan oldjuk meg.
  • Pozíciók helyett az érdekekre fókuszálj! A pozíció az, amit a másik mond (pl. a Megrendelő kijelenti: „nem fizetek egy forinttal sem többet a hőszivattyús rendszerért”). Az érdek a valódi ok, ami mögötte van (pl. fél, hogy túllépi a banki hitelkeretet). Ha nem a makacs kijelentésekkel vitatkozunk, hanem megkeressük a valódi okot, sokkal könnyebb közös megoldást találni.
  • Találjatok ki közös választási lehetőségeket! Mielőtt döntenétek, érdemes több alternatívát is az asztalra tenni. Ne ragadjatok le az „A” verzió (drága és jó) és a „B” verzió (olcsó és rossz) között. A mérnöki és tervezői kreativitás pont itt tud értéket teremteni.
  • Ragaszkodj az objektív mércékhez! A vita ne azon múljon, hogy ki a dominánsabb vagy kinek van nagyobb hangja a meetingen. Hivatkozzatok független alapokra: szabványokra, jogszabályokra vagy műszaki számításokra. Ez leveszi a dolog személyes élét.

Tanulható vagy ösztönös?

De kanyarodjunk vissza az alapkérdéshez: vajon erre születni kell? Tény, hogy van, aki ösztönösen jobb emberismerő, vagy könnyebben megtalálja a hangot másokkal. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a sikeres tárgyalás nem egy velünk született kiváltság, hanem egy tanulható és fejleszthető szakmai készség.

A Harvard-módszer legnagyobb segítsége pont az, hogy ha a fenti lépéseket tudatosan alkalmazzuk, többé nem kell azon rágódnunk a meetingek után, hogy túl gyengék vagy túl kemények voltunk-e. Nem szerepet játszunk, hanem egy tiszta, szakmai és partneri folyamatot viszünk végig – akár a kollégákkal ülünk egy belső szobában, akár a Megrendelő asztalánál.

 

Szerző: Pekola Norbert, épületgépész stúdióvezető

Legutóbbi bejegyzések

2026.09.25.

Az ötlettől a változásig

Az IN-EX-ben hisszük, hogy a legnagyobb értékünk a munkatársaink tudása, tapasztalata és kíváncsisága. Az Innovation Hub azért jött létre, hogy a mérnökeink ötletei ne maradjanak elszigetelt felvetések: teret adunk nekik, közösen dolgozunk rajtuk, és a valódi értéket teremtő kezdeményezéseket a megvalósításig visszük.

2026.09.15.

Új technológia, meglévő szerkezet: acél tartószerkezeti megoldás egy automata magasraktár átalakításához 

Egy gyártóüzemhez kapcsolódó magasraktár belső átalakítása során korszerű automata tárolórendszer telepítése vált szükségessé. A projekt első ütemében a koncepciótervezési feladatként annak vizsgálatára kaptunk megbízást, hogy a meglévő épület tartószerkezete alkalmas-e az új technológiai rendszer fogadására, illetve milyen szerkezeti beavatkozások szükségesek az átalakítás megvalósításához. 

2026.09.15.

Automata raktárrendszer tartószerkezeti kihívásai és BIM-alapú megoldása 

Meglévő ipari épületek korszerű technológiákhoz történő igazítása összetett mérnöki feladatot jelenthet. Projektünkben, egy automata magasraktári rendszer megvalósítása során, nem csupán technológiai átalakítás történt, hanem egy meglévő vasbeton csarnokszerkezet új üzemeltetési, statikai és tűzvédelmi követelményekhez történő adaptációja valósult meg. 

2026.09.03.

Esettanulmány: tervezéssel megtakarított beruházási költségek

Meggyőződésünk, hogy egy projekt beruházási költségeit nagymértékben lehet a tervezési szakaszban befolyásolni. Ezért nem kizárólag a követelmények teljesítésére koncentrálunk, hanem megvizsgáljuk azokat a műszaki alternatívákat is, amelyek azonos műszaki és biztonsági színvonal mellett kedvezőbb beruházási költséget eredményezhetnek.

2026.08.17.

Egy irodában, egy modellben: a 3D tervezés és a szakági együttműködés előnyei

Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a STUDIO IN-EX generáltervező iroda, ahol szinte minden szakág megjelenik. Kollégáink nap mint nap megtapasztalják annak előnyeit, hogy a társszakági tervezők együtt egy közös closed BIM rendszerben, egy irodában ülve dolgoznak. Mik ezek az előnyök? Gyengeáramú tervezőnkkel, Vámos Lillával beszélgettünk tapasztalatairól.

2026.08.12.

Többszintes ipari csarnokbővítés szerkezettervezése

SCHOTT Pharma számára Lukácsházán épülő gyártóüzem bővítésének kiviteli tervezése során kiaknáztuk a 3D és BIM alapú tervezés előnyeit. A tervezést rövid határidővel, a technológiai adottságok és követelmények teljes körű figyelembevételével, ütközésmentesen és tartószerkezet oldalról részben design & build rendszerben végeztük el.