Szerzői jog szerepe a tervezésben

Az építés nem csak tervekben, hanem jogi keretekben is formálódik. INspect-LEX Blogunkban közérthetően tisztázzuk azokat a jogi fogalmakat és szabályokat, amelyek a tervezés és kivitelezés világát meghatározzák.

Jogi blogsorozatunk második  részében szerzői jogra vonatkozó kérdésekkel foglalkozunk.

Szerzői jog szerepe a tervezésben

Minden tervező számára rendkívül fontos, hogy a tervezési szerződés aláírása előtt tisztában legyen a szerződésekben szinte minden alkalommal szereplő, szerzői jogra vonatkozó kérdésekben.

A hazai jogban a szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseket a Szerzői Jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény tartalmazza.

Ezen túlmenően kisegítő jelleggel a 2013. évi V. törvény rendelkezései is irányadóak.

Ptk. 2:55. §-ában olvasható kisegítő alkalmazás szerint „E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről, valamint az üzleti titok védelméről rendelkező törvények nem szabályoznak.

„Szjt. 1.§ (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,

l) a műszaki létesítmény terve,”

A tervezők jogait érintő rendelkezéseket alapvetően 2 csoportba lehet sorolni:

(1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége.

(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

(3) A vagyoni jogok – a (4)–(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

1. Személyhez fűződő jogok csoportja
   a) a mű nyilvánosságra hozatalának joga
   i)A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
   ii)A felhasználási szerződés alapján megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

b) a név feltüntetése

i) szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.

c) a mű egységének védelme

i) A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés.

2. Vagyoni jogok csoportja

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Fő szabályként a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Vagyoni jogok a következők lehetnek:

a) többszörözés (18–19. §),

b) terjesztés (23. §),

c) nyilvános előadás (24–25. §),

f) átdolgozás (29. §),

Összegezve a tervezők a vagyoni jogaik tekintetében mondhatnak le, és ennek a formája az ún. Felhasználási Szerződés.

A gyakorlatban és a leggyakrabban a tervezési szerződésekben kerülnek belefoglalásra azon rendelkezések, amelyeket felhasználási szerződésként azonosíthatunk.

A Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A gyakorlatban leggyakrabban a felek azt rögzítik, hogy ezen összeget a tervezési díj tartalmazza.

A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja. A felhasználási szerződést írásba kell foglalni.

Nagyon fontos tudni, hogy a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.

Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.

A tervezők számára szintén fontos, hogy a jogszabály alapján a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.