Blog
Mit jelent ma a fenntartható tér?
Irodánkkal nemrég részt vettünk a „Kompakt terek, magas életminőség” című szakmai eseményen, ahol építészek, környezetpszichológus és egyetemi szakemberek beszélgettek arról, hogy mitől lehet fenntartható egy épület, egy tér vagy akár egy teljes életforma.
A kerekasztal-beszélgetés egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy a „fenntarthatóság” fogalma korántsem egyértelmű. Bár a kifejezést gyakran használjuk, a mögötte húzódó jelentésről sokszor eltérően gondolkodunk.
Ezt a bizonytalanságot jól érzékeltette Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus felvetése is, miszerint a „fenntarthatóság” kifejezés mára részben elhasználódott, hiszen szinte mindenre alkalmazzuk. A környezetpszichológiában ezért egyre gyakrabban jelenik meg a proenvironmentális viselkedés fogalma, amely az emberek konkrét döntéseire és mindennapi cselekvéseire helyezi a hangsúlyt. Ez a szemlélet jól kapcsolódik ahhoz a kérdéshez is, hogy az épített környezet miként tudja támogatni a környezettudatos életmódot, hiszen egy jól kialakított kerékpártároló növelheti a biciklis közlekedés esélyét és közösségi terek erősíthetik a megosztáson és együttműködésen alapuló életmódot.
Fenntarthatóság: természetközeli vagy városi élet?
A beszélgetés során két markáns megközelítés is kirajzolódott.
Az egyik álláspont szerint a fenntartható élet alapja a természethez való visszatérés. Eszerint kisebb léptékű, természetközeli, visszafogottabb fogyasztásra épülő életmódra lenne szükség, amely kevésbé terheli a környezetet és közelebb hozza az embert a természetes rendszerekhez.
A másik megközelítés arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag az egyéni életmód kérdése. A városi, kompakt beépítés számos szempontból hatékonyabb lehet: kisebb az infrastruktúra-igénye, gazdaságosabban működtethető, rövidebb utazási távolságokat eredményez, és a szolgáltatások, munkahelyek, intézmények is könnyebben elérhetők. Egy jól működő városi környezet össztársadalmi szinten akár kisebb ökológiai lábnyomot is jelenthet.
A két nézőpont elsőre egymás ellentétének tűnhet, valójában azonban ugyanarra a kérdésre keresik a választ: hogyan lehet úgy élni, hogy közben ne éljük fel a jövő erőforrásait?
A fenntartható tér több, mint energiahatékonyság
Építészként hajlamosak vagyunk a fenntarthatóságot elsősorban energetikai vagy műszaki kérdésként kezelni. Fontos szempont az építőanyagok környezeti hatása, az energiafelhasználás, a karbonlábnyom vagy a gépészeti rendszerek hatékonysága.
A beszélgetés azonban rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni.
Egy tér akkor lehet valóban fenntartható, ha hosszú távon képes kiszolgálni használóinak változó igényeit. Ha rugalmasan alakítható, időtálló, szerethető és valódi életminőséget teremt. Egy épület ugyanis nem attól lesz fenntartható, hogy technológiailag korszerű, hanem attól is, hogy az emberek hosszú távon használni akarják.
Mit gondolunk mi?
Hiszünk abban, hogy a jó építészet nem kész válaszokat ad, hanem az adott helyzetre, közösségre és életmódra reagál. Éppen ezért tervezéseink során megrendelőinkkel hosszas egyeztetések során igyekszünk feltárni a valós igényeket, motivációkat és hosszú távú elképzeléseket. Ez számunkra nem pusztán programalkotás, hanem egy közös párbeszéd és ismerkedési folyamat, amelynek során együtt keressük a valóban működő megoldásokat.
Olyan épületekben hiszünk, amelyek egyszerre reagálnak a környezeti kihívásokra és hosszú távon is élhető környezetet teremtenek. Olyan helyekben, amelyek nemcsak kevesebb erőforrást használnak, hanem jobb életminőséget is kínálnak.
Szerző: Tóth Csenge, építész
Legutóbbi bejegyzések
Mit jelent ma a fenntartható tér?
Irodánkkal nemrég részt vettünk a „Kompakt terek, magas életminőség” című szakmai eseményen, ahol építészek, környezetpszichológus és egyetemi szakemberek beszélgettek arról, hogy mitől lehet fenntartható egy épület, egy tér vagy akár egy teljes életforma.
Vízszigetelés tervezés kihívásai
A STRABAG megbízásában egy gyógyszeripari termékeket előállító gyártóüzem bővítésének kiviteli tervdokumentációjának elkészítése során kiemelt műszaki kihívást jelentett, hogy a beruházás területe a Gyöngyös-patak árterületén helyezkedik el. A részletes Talajvizsgálati és Hidrodinamikai vizsgálati jelentések alapján alakítottuk ki a megfelelő tervezési megoldást.
Szimbiózis a tervezőasztalon: Így költözött össze a gépészet és az épületautomatika az IN-EX-nél
Az IN-EX-nél dolgozó 9 szakág szoros együttműködése most egy újabb mérföldkőhöz érkezett: a gépész (MEC) és az épületautomatika (BMS) szakágak integrációjával szintet léptettünk a hatékonyságban és az adatbiztonságban.
A számonkérés művészete az IN-EX-nél: Hogyan lesz a kontrollból motiváció?
A számonkérés nálunk nem a félelem eszköze, hanem a szakmai biztonságé. Ha a feladatok tiszták (SMART), a visszajelzések pedig tényalapúak és építőek (AID), akkor a csapat tagjai pontosan tudják, hol állnak, miben kiválóak, és miben kell még fejlődniük. Így válik a számonkérés egy belső, támogató hajtóerővé.
Revizto Academy tanúsítványt szerzett több mint 120 munkatársunk
A STUDIO IN-EX-nél a Reviztót a belső tervellenőrzési és BIM-alapú minőségbiztosítási folyamataink támogatására vezettük be. Több mint 120 mérnökünk és projektkoordinátorunk sikeresen megszerezte a Revizto Academy tanúsítványt.
Környezettudatosság a mindennapokban
Június 5-én ünnepeljük a Környezetvédelem Világnapját, amely minden évben lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a fenntarthatóság és a környezettudatos működés fontosságára. A környezet védelme nem csupán globális ügy, hanem a mindennapi döntéseinkben és vállalati működésünkben is megjelenő felelősség.