Blog
MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszus 2023 beszámoló
A Magyar Építőművészek Szövetsége idén ünnepli 120 éves fennállását. Többek között ennek a kivételes eseménynek adott érdemes otthont a jubileumi, már 20. alkalommal megrendezett Nemzetközi Építészkongresszus. Helyszínül ezúttal a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új sportcsarnoka szolgált.
A rendhagyó, másfél napos konferencia többféle programmal vonzotta az ide érkező szakembereket. Biztosítottak lehetőséget neves, az építészet nemzetközi élvonalában számontartott előadók prezentációinak meghallgatására, de emellett volt kerekasztal-beszélgetés és mindkét nap egy-egy épületbejárás is. A színes és sűrű programtervet a megfelelő időben kávészünet és egy közös ebéd szakította meg.
Az első napon déli kezdéssel nyitotta meg kapuit a konferencia, egyórás regisztrációs lehetőséget nyújtva az érkezőknek. A helyszínt biztosító új sportcsarnok kiváló választásnak bizonyult. Markáns megjelenése és modern megoldásokat alkalmazó kialakítása képes volt lekötni az ide érkező számos építészt, és remek beszédtémát nyújtott a várakozási idő alatt. A tényleges kongresszus a második emeleti tornateremben zajlott, ahol sok támogató nyitott standot és kínált lehetőséget termékeik és szolgáltatásaik megismerésére. Mindezt a kettéválasztott terem hátsó részén alakították ki. A szünetekben részben itt, részben a lelátók felett lehetett társalogni az ide érkező előadókkal és építészekkel. Ugyanitt történt a vendéglátás is.
Miután mindenki elfoglalta a helyét és megtartották a nyitóbeszédeket, máris megkezdődött az aznapi előadássorozat. Moravánszky Ákos, az ETH Zürich építészetelmélet-professzora figyelemfelkeltő prezentációval vetette össze az utóbbi bő évszázad magyar építészetének viszonyát a párhuzamosan futó nemzetközi trendekkel. Fő szempontként a korszerűségre helyezte a hangsúlyt.
A kávészünet után Níall McLaughlin brit építész tartott érdekfeszítő bemutatót a maga és munkatársai által tervezett és megvalósított épületeiről. Bemutatott munkáinak közös vonása az, hogy mind valamilyen történelmi kontextusban helyezkedik el.
Bernard Tschumi világhírű tervező online jelentkezett be New Yorkból. Zoomon keresztül prezentálta legjellegzetesebb épületeit, azok alkotási folyamatát a gondolattól a kész eredményekig.
A nap zárásaként lehetőségünk volt egy vezetett bejárás keretében megtekinteni a kongresszus helyszínéhez közel található Szent Margit Gimnázium újonnan épült tornatermét . Félix Zsolt és Fialovszky Tamás először egy rögzített kameraállásból felvett, felgyorsított felvételen mutatta be, hogy kelt életre az általuk tervezett középület. A képi anyagot szóbeli kiegészítésekkel látták el, hogy teljesebb képet kaphassunk a tervezés és az építés bonyodalmairól. A prezentáció után személyesen kísértek át minket a helyszínre, ahol ki-ki a maga tempójában járhatta át és nézhette végig a már megépült tornatermet.
A második nap 10 órakor kezdődött. A hivatalos megnyitás után Alison Brooks kanadai-brit építésznő adott elő saját és cége munkáiról.
Őt követte Yui és Takaharu Tezuka japán építészházaspár kiváló hangulatú, a megszokottól eltérő előadása. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a kongresszus legüdébb foltjaként jelentek meg a komolyabb hangvételű kortárs művésztársaik között. Szeretetteli, vidám és lendületes módon mutatták be munkáikat. Mindketten egyaránt buzgón egészítették ki a másik mondandóját frappáns hozzászólásokkal.
Az ebédszünetet követően a reflektorfény tovább is a japán építészeten maradt. Bognár Botond, a téma nemzetközileg elismert tudósa és professzora hosszú bemutatót tartott a japán kultúra építészetre gyakorolt hatásairól, több helyen kiemelve Kengo Kuma munkásságát.
Remek előadása után maga Kengo Kuma következett, akit 2021-ben a Time „Az év legbefolyásosabb emberének” választott. Gyors tempójú prezentáció során végigszaladt legjelentősebb megépült és még tervezés alatt álló projektjein. Ezt követően az előző két építész kerekasztal-beszélgetést folytatott, melyhez a kérdező szerepét vállaló Bognár Balázs csatlakozott, aki egyben Botond fia és Kengo Kuma tervezőirodájának munkatársa.
A kongresszust Peschka Alfréd, Nemes Bertalan és Bánszky Szabolcs előadása zárta. Ők tervezték a konferenciának otthont adó Szent Imre Gimnázium tornacsarnokát és egyben az iskola felújítását is. Végül helyszíni vezetést tartottak.
Eseményteli két napnak lehettünk részesei. A választott helyszín és a kiváló szervezés megfelelő alappal járult hozzá a kongresszus zavartalan működéséhez. Bár az előadások vegyes képet mutattak, ez nem a minőség oldalára értendő, hanem az előadók eltérő hangneméből és habitusából fakadt. Sokat lehetett tanulni tőlük, könnyebben érthetővé és emészthetőbbé tették a rájuk jellemző látásmódot és azokat a tervezési folyamatokat, amelyek méltán híres és elismert épületeik megvalósulásához vezettek. Úgy érzem, minden résztvevő sok olyan hasznos tudást szerezhetett a konferencia két napja alatt, amit saját építészkarrierje során alkalmazhat is.
Dorcsin Csaba, építész, beszámolója
Legutóbbi bejegyzések
A papíron 100%, a valóságban pár óra: Miért kell átírnunk a gépészeti működési leírásokat?
A STUDIO IN-EX-nél újraértelmeztük a működési leírások szerepét, hogy az épületek ne csak a tervezőasztalon, hanem a mindennapi üzemeltetés során is hatékonyak legyenek.
A modell ellenőrzése nem hibavadászat, hanem minőségbiztosítás
A modell minősége közvetlenül befolyásolja a terv minőségét is, ezért a STUDIO IN-EX módszertanában a modell ellenőrzése nem különálló technikai feladat, hanem a tervezési minőségbiztosítás része.
A tudás ára vs. a közvetítés ára: Miért ér többet egy ingatlan eladása, mint a megtervezése?
Ahhoz, hogy megértsük, miként szorulhatott a mérnöki munka díjazása az ingatlanközvetítői jutalékok töredékére, a piaci mechanizmusok mélyére kell néznünk. A szakadék nem a véletlen műve: pszichológiai, jogi és strukturális okok sora vezetett a jelenlegi torzuláshoz.
Innovatív működésfejlesztés BIM alapokon
2026 tavaszán a PropTech Hungary konferencián és a PropTech Pioneer Awards 2026 Vállalati Innovátor kategóriájának döntőjében lehetőségünk volt bemutatni azt a működési szemléletet, amelyet a STUDIO IN-EX-ben az elmúlt évek során építettünk fel. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy pályaművünk a Vállalati Innovátor kategóriában a 2. helyezést érte el.
Hogyan tárgyalunk mi? És egyáltalán: mi az a tárgyalás?
Sokszor és sokat beszélünk a tárgyalástechnikáról nálunk a cégnél. Szervezett oktatás keretében is kapunk ehhez segítséget..., de vajon ez milyen keretek között jelenik meg a valóságban? Pekola Norbert stúdióvezetőnk mutatja be a Harvard Egyetemen kifejlesztett tárgyalástechnika (Harvard Negotiation Project) lépéseit.
Mit jelent ma a fenntartható tér?
Irodánkkal nemrég részt vettünk a „Kompakt terek, magas életminőség” című szakmai eseményen, ahol építészek, környezetpszichológus és egyetemi szakemberek beszélgettek arról, hogy mitől lehet fenntartható egy épület, egy tér vagy akár egy teljes életforma.